Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026. szeptember 11–12-én kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a Tatai Geológus Kert megnyitásának 50. évfordulóját. A jubileumi esemény egyszerre tekintett vissza a kert fél évszázados történetére, és mutatta be annak jelenlegi tudományos, oktatási és ismeretterjesztő szerepét. Az évforduló egyúttal egy új hagyomány kezdetét is jelentette: a tervek szerint a jövőben minden évben, a Föld napjához kapcsolódva szerveznek hasonló, a földtudományokat népszerűsítő programokat a tatai helyszínen.
Magyarország egyedülálló geológiai bemutatóhelye, az egykori kőbányából kialakított ELTE Tatai Geológus Kert különleges földtani, vízrajzi és botanikai értékeinek köszönhetően ideális helyszíne a természeti örökség bemutatásának. A jubileumi rendezvény első napján a szakmai közösség képviselői, kutatók, egyetemi szakemberek és a földtudományok iránt érdeklődő látogatók találkoztak a tatai várban és a Geológus Kertben.
A délelőtti programnak a Kuny Domokos Múzeum adott otthont a tatai várban. A rendezvényt Felkerné dr. Kóthay Klára, a Geológus Kert igazgatója nyitotta meg, aki személyes emlékeken keresztül idézte fel a kert jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az intézmény fél évszázada szolgálja a földtudományi ismeretek átadását, és a természeti értékek bemutatását. Megjegyezte, hogy a Geológus Kert küldetése ma is változatlan: a földtani örökség megőrzése mellett a természeti környezet összefüggéseinek megértését és a tudomány népszerűsítését kívánja szolgálni a jövő generációi számára is.
Michl József, Tata város polgármestere köszöntőjében arról beszélt, mekkora jelentősége van a város egyedülálló természeti örökségének, amiben a Geológus Kert meghatározó szerepet játszik. A polgármester szerint a Geológus Kert megőrzése és fejlesztése éppen ezért közös felelősség, amelyben a város és az ELTE hosszú távon is partnerként működik együtt.
Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója beszédében a kulturális és természeti örökség összekapcsolásának fontosságát emelte ki, hangsúlyozva a múzeum és a Geológus Kert együttműködésének szerepét a tudományos ismeretterjesztésben.
Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében a Tatai Geológus Kert pótolhatatlan szerepéről beszélt a földtudományi ismeretek közvetítésében, hozzátéve, hogy a kert kézzelfoghatóvá teszi a földtörténeti időt és a bolygó múltját a látogatók számára. Beszédében méltatta az ELTE, Tata városa és a szakmai közösség állhatatos munkáját, amelynek köszönhetően a Geológus Kert ma is a tudományos ismeretterjesztés és a természeti örökség megőrzésének kiemelkedő helyszíne.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja családi emlékeken keresztül idézte fel a földtudományokhoz és Tatához fűződő kapcsolatát, utalva rá, hogy a tudományos kíváncsiság és a kutatás iránti szenvedély generációkon átívelő érték. Köszöntőjében méltatta azokat a kutatókat és szakembereket, akik elkötelezett munkájukkal hozzájárultak a Geológus Kert fennmaradásához, egyben emlékeztetett arra, hogy a földtudományoknak mekkora jelentősége van az egyetem életében.
M. Tóth Tivadar, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke beszédében kitért arra, hogy a Tatai Geológus Kert hosszú évtizedek óta meghatározó helyszíne a földtudományi oktatásnak és terepi képzésnek, ahol a tankönyvekben tanult jelenségek a valóságban is megfigyelhetők.
A Geológus Kert korábbi igazgatója, Weiszburg Tamás az intézmény fejlődésének legfontosabb állomásait vette számba. Beszédében felidézte, hogy váratlan körülmények között vette át az intézmény vezetését, és hangsúlyozta, hogy a kert sikere nemcsak az igazgatók, hanem a mindennapi működést biztosító munkatársak érdeme is. Kiemelte a Tata városával kialakított együttműködés jelentőségét, valamint azt a támogató közösséget, amely lehetővé tette, hogy a Geológus Kert az elmúlt évtizedekben a tudomány, a természet és a helyi közösség találkozási pontjává váljon.
A köszöntőket követően Haas János ismertette a Geológus Kert történetét, áttekintve az intézmény létrejöttének körülményeit, fejlődését és tudományos jelentőségét. Pálfy József előadásában a kert geológiai értékeit ismertette, bemutatva azokat a földtani képződményeket, amelyek országos és nemzetközi szempontból is különlegessé teszik a területet.
A további előadások a tatai és európai kovabányászat emlékeit, a Kálvária-domb természetvédelmi jelentőségét, a Geológus Kert digitális, háromdimenziós feldolgozását, valamint a Megalodus-barlang tudományos értékeit állították a középpontba. Az előadások jól érzékeltették, hogy a kert egyszerre szolgál kutatási helyszínként, oktatási terepként és a nagyközönség számára is nyitott ismeretterjesztő központként.
A délutáni program már a Tatai Geológus Kertben folytatódott. A résztvevők közös sétával érkeztek meg a helyszínre, ahol újabb ünnepi köszöntők hangzottak el.
Darázs Lénárd, az ELTE rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Tatai Geológus Kert az egyetem számára nem csupán kulturális örökségi helyszín, hanem az oktatás és a kutatás szerves része, amely évtizedek óta szolgálja a földtudományi képzést. Beszédében felidézte Fülöp József, az ELTE egykori rektorának meghatározó szerepét a kert fejlődésében, és köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt ötven év során hozzájárultak az intézmény fennmaradásához és gyarapításához.
A közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár, Sári Zsolt beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Geológus Kertben a természeti és a kulturális örökség elválaszthatatlan egységet alkot, miközben a helyszín a tudományos ismeretek közvetítésének is fontos terepe.
Az ünnepség részeként koszorúzást és emlékfaültetést tartottak, amellyel szimbolikusan is összekapcsolták a kert múltját és jövőjét. A programot kötetlen beszélgetések, valamint tematikus vezetett séták zárták. Szente István geológiai szempontból mutatta be a kert legfontosabb értékeit és a kovabányát, míg Varga Zoltán telephelyvezető a terület botanikai különlegességeit ismertette az érdeklődőkkel.
A jubileumi eseménysorozat második napján földtudományos családi nap várta a látogatókat. A program célja az volt, hogy játékos és élményszerű formában mutassa be a földtudományok világát kicsik és nagyok számára egyaránt. A nap során vezetett séták ismertették meg a résztvevőkkel a Geológus Kert legfontosabb látnivalóit, míg Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó a Megkövült szivárvány című előadásában ásványokról és kőzetekről szóló történetekkel vezette be a hallgatóságot a föld mélyének titkaiba.
Nagy érdeklődés kísérte a radioaktív ásványokat bemutató foglalkozásokat is, ahol a látogatók szcintillátor segítségével ismerkedhettek meg a radioaktivitás jelenségével. A nap folyamán földtudományos játszóház, ásvány- és kőzetfelismerő programok, kézműves foglalkozások, barlangokkal és ősi élőlényekkel kapcsolatos interaktív bemutatók, valamint a 2027-es év földtani értékeiről szóló szavazás is várta az érdeklődőket.
A kétnapos jubileumi programsorozat méltó módon emlékezett meg a Tatai Geológus Kert fél évszázados történetéről. Az esemény egyszerre szólt a tudományos örökség megőrzéséről, a természeti értékek bemutatásáról és arról a küldetésről, amelyet az ELTE a földtudományok népszerűsítésében és a környezeti szemléletformálásban betölt. A jubileum egyben egy új, rendszeresen megrendezni kívánt hagyomány nyitánya is lett, amely a jövőben is lehetőséget teremt a földtudományok és a természeti örökség széles körű bemutatására.